A zeneterápia tudományos megalapozottságú gyógyító módszerként a XX. században kezdett kibontakozni. Előzményeit Amerikában viszont már a XVIII. században felfedezhetjük, az első publikáció ebben a témában 1789-ben jelent meg a Columbian Magazinban. Az anonim szerző ebben a zene lélekre gyakorolt erős hatását emeli ki, ezért tartja hatékony terápiás eszköznek. Azt követően, a XIX. században egyre több cikk és publikáció jelent meg a zene használatáról testi és lelki betegségek gyógyításával kapcsolatosan…
A zeneterápia történetében nagy változást az I. és a II. világháború után figyelhetünk meg, a harcmezőről visszatérő katonák tömeges gondozásában lett nagy szerepe.
1941-ben alakult meg a National Foundation for Music Therapy, 1950-ben pedig a National Association for Music Therapy, amely még napjainkban is működik. Ettől kezdve egyre szervezettebben működött a szakma, képzési programokat, követelményrendszereket dolgoztak ki, folyóiratokat jelentettek meg. 1971 óta létezik az American Association fo Music Therapy nevű társaság.
Európában hasonló módon fejlődött a zeneterápia. Itt a mélylélektan és a művészet szoros kapcsolatban állt egymással, a kor művészei érdeklődtek az analitikus gondolkodás iránt, a terapeuták pedig felfedezték a kreatív-expresszív módszerekben rejlő terápiás lehetőségeket.
Angliában a XX. század első felében leginkább fogyatékos gyerekekkel és felnőttekkel foglalkoztak, illetve a háborúból visszatért veteránokkal, Genfben beteg gyermekeknek szerveztek ritmustanfolyamot, Barcelonában 1918 és 1926 között Llongieras tartott tanfolyamot vak gyermekeknek. A világon először 1942-ben a svéd orvos, Alex Pontvik alapította meg a Zeneterápiás Intézetet Stockholmban. Jost, Verdaux, Frances 1954-ben zeneterápiás kutatásokat folytattak Alvin 1958-ban megalapította a ma is működő Nagy-Britannia Zeneterápiás Társaságot. Ennek a társaságnak köszönhetően Angliában rövid időn belül megindult a szervezett zeneterapeuta-képzés, szakmai folyóirat kiadás.
Alfred Scmölz 1959-ban indította el első képzést Bécsben. Ebben az időben vezette be a zeneterápiát Christoph Schwabe a lipcsei Neurológiai és Pszichiátriai Klinikán, majd 1968-ban képzést is szervezett. 1974-ben tartották Párizsban az I. Zeneterápiás Világkongresszust.
Azóta a fejlődés felgyorsult, mostanra Európán és Észak-Amerikán kívül az összes földrészen működnek zeneterápiás szervezetek, folynak képzések és használják a zeneterápiát, mint gyógyító módszert.
